Archives

Tavaszi magyar népszokások – 2. rész

Március 18-21 között a Sándor, József és Benedek napi népszokásokon volt a hangsúly. Számos szokás és hiedelem kapcsolódik ezekhez a napokhoz. Vannak olyanok, amelyeket minden magyarlakta területen ismertek, mások pedig csak egyes helyekre voltak jellemzőek. Ezek a napok azért annyira fontosak a népi hiedelemvilágban, mert a nép ezeket a napokat a tavasz végső győzelmének tartotta. Vége a télnek, kezdődhet az árpa és a zab vetése. József napja kiemelkedik ezek közül, hiszen ekkor kezdenek el dalolni a madarak, ekkor indul meg a természet igazán.

 

 

Kiosztja nekik a sípokat ezen a napon Szent József, de az első szántás, valamint az év első nagyobb vására is ehhez a naphoz kötődik. Március 25-én rengeteg szokás kapcsolódott a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéhez. Ez a termékenység nagy ünnepe, Krisztus fogantatásával kapcsolják össze ezt a napot. Már ez a szép név is jelzi a legfontosabb szokást, vagyis a gazdák ezen a napon oldották a kisfákat abban a reménységben, hogy a termés a Máriáéhoz hasonló gazdagságú lesz. Nem mindig kezdhették el a metszést a fagy miatt, de jelképes vágásokat így is ejtettek.

 

spacer

Tavaszi magyar népszokások – 1. rész

A tavaszi népszokások a magyar nyelvterületen egyértelműen a nagyböjttel kezdődtek, amelyik a kötelező önmegtartóztatásról szól, a Jézuséhoz hasonlóan. Ilyenkor a társas tevékenységek sem maradtak ki, amelyek leginkább a tavasz öröme közül teltek. A szentnek tartott negyven napot játékokkal tették színesebbé, a fiúk fogócskázással, amit „kásának” neveztek, a legények „mancsózás” nevű ütős játékkal szórakoztak vagy köcsögdobálással, de a játékok között ott volt a „pilikézés” és a „szederindázás” is.

spacer